udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
131
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-131
Névmutató:
Balló Áron
1990. október 16.
Kolozsváron a zenei középiskolában a román tagozatra járó magyar diákok 1990. januárjában magyar osztályok létesítését kérték. Az új tanévben egyik 11. osztály magyar tannyelvű lett. A román tannyelvű 10. és 12. osztályból 10-en, illetve 8-an kérték, hogy tanulmányaikat magyarul folytathassák. A törvények szerint 15 fővel indulhat nemzetiségi osztály, ezen létszám alatt minisztériumi engedéllyel indulhat csak osztály. Azóta a 10. osztályosok megkapták az engedélyt, a 12-esek részére pedig kérni fogják az engedélyezést. /Balló Áron: Közmegegyezés a zeneközépiskolában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./1992. március 13.
Márc. 7-én ült össze Kolozsváron a Bolyai Társaság, az előző napon, 6-án ülésezett az Országos Magyar Diákszövetség /OMDSZ/, melyen az oktatási kérdésekkel foglalkoztak. Tudvalevő ugyanis, hogy a Bolyai Társaság választmányának 30 százalékát OMDSZ-tagok teszik ki. Az OMDSZ ülésén eldőlt, hogy a Bolyai Társaság új diák alelnöke a Bolyai Szabadegyetemet is létrehozó Kis Szétsi Sándor lett. A Bolyai Társaság az RMDSZ-szel közösen utoljára januárban állított össze kimerítő dokumentációt a kormány részére, a Bolyai Tudományegyetem újraindítása mellett érvelve. Választ azóta sem kaptak. A Bolyai Társaság a Magyarországon való tanulás kérdésében megerősítette azt az álláspontot, hogy az erdélyiek ottani teljes képzését a minimálisra csökkentik, csupán 20 helyet igényelnek és csak hiányszakmákból, inkább a részképzésre van szükség. Az OMDSZ ülésén megjelentek a tagszervezetek küldöttei, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség, a KMDSZ, a Temesvári Magyar Diákszervezet /mintegy 900 tag/, a Brassói Magyar Diákszövetség /közel 500 tag/, Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség /3-400 tag/, Nagyváradi Magyar Diákszövetség /2-300 tag/, Bukaresti Magyar Diákszövetség /több mint 150 tag/, Petrozsényi Magyar Diákszövetség /54 tag a város 250 diákjából/, nem jött el a Iasi-i Magyar Diákliga képviselője. A MAKOSZ /Magyar Középiskolások Országos Szövetsége/ képviselője, Hantz Péter azt kérte, hogy állítanak össze tájékoztató füzetet az egyetemi felvételiről. /Balló Áron: Két országos gyűjtés Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./1992. június 4.
A jún. 4-én Kolozsvárra látogató Iliescu elnököt füttykoncerttel fogadták és királypárti jelszavakat skandáltak az emberek. Iliescu rövid történelmi fejtegetésében beszélt az "erdélyi románok ősi jogairól" is. Funar polgármester nacionalista kirohanásra ragadtatta magát: kérte az államelnököt, hogy a Magyarországról érkező turistákat a legszigorúbb vámnak vessék alá, vezessék be a turistavízumot Magyarországgal kapcsolatban, a magyar nyelvű tévéadást románul feliratozzák és követeljék vissza Budapesttől az 1937 és 1945 közötti évekből származó erdélyi dokumentumokat. Az RMDSZ tevékenységének célja Erdély, állította Funar. A 85 magyar nyelvű újság és folyóirat, amelyeket a Soros Alapítvány pénzel, hamis képet fest a román valóságról és ezt a képet Budapesten keresztül elterjesztik az egész világban. Az RMDSZ aktív részvételével 1990. márc. 15-én Kolozsváron román tanulókat és tanárokat kidobtak egyes iskolákból. Funar nem engedi meg a magyar iskolai szeparatizmust, Kolozsváron nincs magyar iskola. - Állandóan uszítanak, sorolta a magyarok bűneit Funar: kétnyelvű cégtáblákat tettek ki, ezért megbírságolta őket. A polgármester elrendelte, hogy a város területén csak a hivatalos nyelven, románul jelenhetnek meg plakátok. Funar nehezményezte, hogy Kolozsváron 72 magyar szervezet működik. Elmondta, hogy betiltott egy rendezvényt a városban, amely az önkormányzásról szólt, amelyet budapesti és holland alapítványok szerveztek volna. Ez nagy port vert fel a sajtóban. Iliescu elnök beszédében kitért a nemzetiségi kérdésre. A körülmények kedvezőtlenek, jelentette ki, a gazdasági-társadalmi nehézségek az etnikumközi kapcsolatokban tükröződnek. Kijelentette, hogy Magyarországon a nemzetiségi kérdést állandóan a gyanakvás szítására használják, kormányvezetők szintjén is, ugyanezt teszik Szlovákiával, Jugoszláviával szemben is. Magyarországgal nem sikerült megtalálni a közös hangot. Az RMDSZ-nek, az RNEP-nek és más politikai alakulatoknak is erőfeszítéseket kell tenniük, hogy politikai párbeszédet kezdjenek. /Balló Áron: Iliescu Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./ Iliescu és Funar beszédét magnófelvétel alapján idézte a lap. /Elnök és polgármester ? egy szólamban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./1992. június 4.
Az elmúlt 74 évben a román állam nemzeti kisebbségeinek lassú beolvasztását támogatta. A Vatra Romaneasca 1990 eleji programnyilatkozatában - amit a szervezet hamisítványnak tart -, két fő pontként szerepelt a nemzetiségek vezetőinek lejáratása és a kivándorlási hangulatkeltés a kisebbségek körében. Azóta látható, hogy tevékenységük megfelel ennek a programnak. Elég Tőkés László és a többi vezető lejáratására, vagy az egyre gyakoribb nemzetségi alapon történő elbocsátásra gondolni. /Balló Áron: És akkor mi van? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./1992. június 12.
Csíkszeredán, Székelyudvarhelyen és más városokban, így Marosvásárhelyen és Kolozsváron is jún. 11-én tömegtüntetésen tiltakoztak a magyarok az oktatási törvénytervezet ellen. Gheorghe Funar polgármester jún. 10-én betiltotta Kolozsváron a másnapra tervezett tüntetést, az RMDSZ küldöttsége tárgyalt vele, majd a polgármester visszakozott. Kolozsvárott a tiltakozó tüntetést a Báthory Líceum udvarán tartották meg, ahol a felekezetek képviselői után Szőcs Géza, Cs. Gyimesi Éva, Bálint Kelemen Attila igazgató, Szűcs Judit, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Kolozs megyei elnöke mondott beszédet, képviseltette magát a román ellenzék is, így Petre Litiu, aki a Demokratikus Konvenció polgármester-jelöltje volt, továbbá Octavian Buracu és Zoe Dancea a Polgári Szövetség Pártjából, akik beszédet is mondtak. A kolozsvári nagygyűlés résztvevői felhívást fogadtak el, ebben tiltakoztak a magyar oktatási rendszer elsorvasztása ellen. /MTI, Balló Áron: Mátyás király és a kolozsvári bíró. Tüntetés a tanügyi törvénytervezet ellen Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12., Felhívás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12., Botos László: Tüntetések Romániában. = Új Magyarország, jún. 12./ Tőkés László a tüntetés indoklásául a kisebbségellenes tanügyi törvénytervezetet hozta fel, továbbá azt, hogy a magyar gyermekek 20-30 százaléka ma is román iskolába kényszerül. - Önálló magyar iskolarendszert követelünk, hangsúlyozta. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 16./1992. június 16.
A Szabadság munkatársa Victor Dragoi Kolozs megyei főtanfelügyelővel beszélgetett. Megemlítette, hogy Funar polgármester szerint ki kellene iktatni a magyar nyelvet a felvételi és az érettségi tantárgyak közül. Dragoi megerősítette, hogy lehet magyar nyelven felvételizni és lesz magyar érettségi. Dragoi azonban hozzátette, hogy szerinte nem kellene a tannyelvet előre meghatározni az iskolában. Dragoi elmondta, hogy Kolozsváron a magyar iskolákba szándékoznak román osztályokat is indítani. A főtanfelügyelő közölte, koreográfia és képzőművészeti szakon nem indítanak magyar osztályt, ha azonban van egy osztálynyi gyermek, akkor indulhat magyar osztály. Magyar inasosztályt és magyar szakiskolát, továbbá magyar kisegítő osztályt nem indítanak. Az újságíró megállapíthatta: elkezdődött a próbálkozás, hogy a megmaradt magyar tanügyi rendszert még jobban elsorvasszák. /Balló Áron: Elkezdődött. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./1992. július 3.
Kádár Attila unitárius teológiai hallgató nyolc napja éhségsztrájkot folytat, így tiltakozik a kolozsvári magyarság elleni intézkedések /köztük Bálint Kelemen Attila igazgató leváltása/ ellen. Tőkés László püspök a nemzetközi diákszervezetekhez fordult, hogy fejezzék ki szolidaritásukat Kádár Attilával. A Kossuth Rádió és a magyar tévé Panoráma műsora ismertette az éhségsztrájkot. A magyarországi unitárius egyház szolidaritást vállalt a hallgatóval. /Balló Áron: A magyarországi unitárius egyház és Tőkés László szolidarizál az éhségsztrájkolóval. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./1992. július 4.
Kolozsváron a Brassai Líceumban felolvasták a Bálint Kelemen Attila igazgató leváltását megelőző ellenőrzésen készített jegyzőkönyvet. A kivizsgálás alkalmával nem hallgatták meg azt a 73 személyt, aki az igazgató leváltása ellen foglalt állást, csak 7 fő véleményét vették figyelembe, viszont nevüket nem közölték. A jegyzőkönyvben olyan hiányosságok szerepelnek /az igazgató nem vezette teljes pontossággal a tanárok jelenlét naplóját/, amelyek Kolozsvár minden iskolájában előfordulnak. /Balló Áron: Kolozsvár összes igazgatóját le kell váltani! = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./1992. július 11.
Kádár Attila teológiai hallgató júl. 7-én befejezte a jún. 30-án megkezdett éhségsztrájkját, amellyel Funar polgármester magyarellenes és antidemokratikus intézkedései ellen tiltakozott. Teodor Marginean görög katolikus tanító szolidaritást vállalt Kádár Attilával, most ő kezdett éhségsztrájkot. Marginean elmondta, hogy éhségsztrájkjával tiltakozik Funar polgármester magyarellenes nacionalizmusa ellen. Az 56 éves férfi hozzátette, hogy "mindannyian testvérek vagyunk Krisztusban, és szolidaritást kell vállalnunk egymással az igazságért, nemzetiségtől függetlenül." Margineanról felvételt késztett a bukaresti televízió magyar adása. Az éhségsztrájkoló Margineant meglátogatta Doina Cornea és Octavian Buracu, mindketten szolidaritásukat fejezték ki. /Balló Áron: Szép gesztus a polgármesteri sovinizmus ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./1992. július 17.
John R. Davis Jr. az Egyesült Államok bukaresti nagykövete Kolozsváron találkozott a városi tanács tagjaival. Mikó Lőrinc beszámolt a nagykövetnek arról, hogy Kolozsváron megsértik az emberi jogokat, nem engedélyezik a kétnyelvű feliratokat, támadják a magyar szervezetek és a magyar iskolákat. Davis kijelentette, hogy nem kíván helyi kérdésekkel foglalkozni. /Balló Áron: Elutazott az amerikai nagykövet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./1992. december 9.
A Román Televízió úgy tudósított, hogy Kolozsváron a Mátyás-szobor körüli tüntetésen "körülbelül háromezer" ember vett részt, több ezer ellentüntető volt. A valóságban ellentüntetők alig voltak, a felvonulók száma pedig elérte a tízezer főt. /Balló Áron: A Rompres tudósítója inkompetens vagy manipulál. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./1992. december 12.
Kötő József, az RMDSZ kolozsvári szervezetének új elnöke szerint nincs jogalapja annak, hogy a dec. 6-i tiltakozás miatt Funar minden résztvevőre 20-50 ezer lejes pénzbírságot akar kiróni. A téren viszont megjelent egy zajos kis csoport, az ellentüntetők /egy román újságíró szerint köztük volt Liviu Medrea alpolgármester/, ők valóban rendzavaróknak nevezhetők. /Balló Áron: Szívünk joga. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./1993. március 25.
Márc. 25-én leváltották a két székely megyében az eddigi magyar-román kettősöket, és helyettük Vlad Adrian Casuneanu ügyvédet nevezték ki Kovászna megye és Doru Voslobant Hargita megye prefektusának. A két megyében felháborodással fogadták a kinevezés hírét. Az RMDSZ képviselői egyébként ez ügyben a hét elején tárgyaltak a kormány megbízottjával Bukarestben, aki megértéséről biztosította őket, de tudatta, hogy a kormány a szélsőséges pártok nyomásának van kitéve, ezért javasolta, hogy tárgyaljanak a kormánypárttal. Casuneanu kinevezése ellen tiltakozást juttatott el a miniszterelnöknek Kovászna Megye Tanácsa. Amennyiben a kormány nem nevez ki más megyefőnököt, Kovászna megye magyar lakossága május elsejétől kitűzi a sárga csillagot. /Balló Áron: Megtörtént a prefektus-váltás: Nacionalista prefektus Kovászna megyében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./ Király Károly Kovászna megyei RMDSZ elnök a szervezet nevében tiltakozott a kormány jogsértő, diszkriminatív intézkedése ellen. A kormány ezzel a döntésével megszegte azt az egyezséget, hogy a megyében fenntartja a kettős prefektus gyakorlatát. Ragaszkodnak ahhoz, hogy a túlnyomórészt magyarlakta megyébe magyar prefektust nevezzenek ki. A megyei RMDSZ-állásfoglalás felszólítja a megyében megválasztott RMDSZ polgármestereket és tanácsosokat, hogy bojkottálják a prefektúrát, éljenek a polgári engedetlenség jogával. Amennyiben a kormány nem veszi figyelembe a jogos követelést, felhívják a megye lakosságát, hogy május elsejétől tűzze ki a sárga csillagot. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./1993. április 3.
Kolozsváron megalakult a Bereczky Árpád Alapítvány, amelynek célja felderíteni a kommunista diktatúra idején elkövetett politikai gyilkosságok hátterét. Bereczky elmondta, hogy többször megfélemlítették, telefonon halálos fenyegetéseket kapott. /Balló Áron: A kolozsvári Bereczky Árpád Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./1993. április 7.
Funar polgármester felszólította a magyar diákszervezetet, a MADISZ-t, hogy névtábláján első helyen románul írja ki a szervezet nevét. Alaptalan Funar felhívása, mert a névtáblán felül található a román megnevezés. /Balló Áron: Nyílt kapok döngetése. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./1993. április 8.
Belgiumból megérkezett a segélyszállítmány Kolozsvárra, a Báthory Líceum részére. A belgiumi küldöttség tagja, Péterfalvy András megdöbbenve tapasztalta, mennyire szüksége volt az iskolának a segítségre. /Balló Áron: A maradók megsegítése. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./1993. június 10.
Az RMDSZ tanügyi kérdésekkel foglalkozó ügyvezető alelnöke, Fülöp Fischer Ildikó elmondta, hogy a szerepe a Bolyai Társaság, a Magyar Pedagógusok Szövetsége, az EMT oktatási osztálya, a diák- és ifjúsági szövetségek és az RMDSZ parlamenti tanügyi bizottsági tagjai közötti információcsere biztosítása, tevékenységük összehangolása. Az összes szervezet fő célja az oktatási autonómia-modell. Jelenleg ez még távol van. Segédkönyveket, feladatlapokat terveznek. A tanárok továbbképzésére megszervezik a Bolyai Nyári Akadémiát. Különböző tanulmányi versenyeket is szerveznek. /Balló Áron: Önrendelkezés ? és tanügyi törvénytervezet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./1993. július 10.
Victor Dragoi Kolozs megyei főtanfelügyelő szóbeli utasítására felmentették tisztségéből Lázár Irént, a Báthory Líceum igazgatóját, mert elérte a nyugdíj korhatárt. A tanárok ezt meglepetéssel vették tudomásul és kérték, hogy Lázár Irén maradhasson. Dragoi ebbe nem egyezett bele, elismerését fejezte ki az igazgatónő munkája iránt és kérte, ezt ne vegyék kisebbségi sérelemnek. /Balló Áron. Érdemei elismerése mellett... = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./1993. július 24.
Bálványosfürdőn, a szabadegyetemen páncélkocsi és mintegy nyolcvan rendőr /!/ vigyázott a meghívottakra. Júl. 24-én Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Magyarország külpolitikájáról tartott előadást. Amennyiben a Fidesz megnyeri a választásokat, nem változtat a magyar külpolitika irányvonalán, hangsúlyozta. A Fidesz is a magyar külpolitika alappillérének az európai integrációt, a regionális és kisebbségi politikát tekinti, akárcsak a kormányzó pártok. Nem a kormány hibájából került defenzív helyzetbe a magyar külpolitika, mondta, de offenzívvé, kezdeményezővé kellene változtatni. Zalatnay István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának helyettes vezetője azt hangsúlyozta Bálványoson, hogy nem defenzív a magyar külpolitika. Téves az a felfogás, hogy Magyarország csak akkor integrálódhat Európába, ha nem sürgeti a magyar kisebbségek helyzetének rendezését. Magyarország nem beszélhet a magyar kisebbségek helyett, ehhez csak az adott közösségek legitim képviselői jogosultak. /Balló Áron: Orbán Viktor: Változatlan külpolitikát. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27., Európai integráció, magyar kisebbség. = Új Magyarország, júl. 26./ A Bálványosi Nyári Egyetemre idén minden eddiginél többen jöttek el. A bejelentkezettek száma hétszáz volt, egyhamaduk erdélyi, egyharmaduk román és egyharmaduk anyaországi. /B. Kovács András: Bálványosi Nyári Egyetem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./1993. augusztus 24.
A Nemzeti Megmentési Frontból alakult Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja /RTDP/ Kolozs megyei vezetősége sajtóértekezletet tartott, ahol Grigore Zanc prefektus bemutatkozott, mint az RTDP új megyei elnöke. Bejelentette, hogy a fúzió most ért el megyei szintre, az új párt egyesült a Republikánus Párttal, a Szövetkezeti Párttal és a Szocialista Demokratikus Párttal. Liviu Maior tanügyminiszter kijelentette, hogy a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa javaslata a kisebbségek nyelvén történő feliratokról csak ajánlat, ezt nem kell tiszteletben tartani. "Úgy mondom ezt, mint a kormány tagja", hangsúlyozta, hozzátéve: "Esetleg akkor kellene alkalmazni, ha a helyi lakosság több mint 80 százaléka kisebbségi lenne." /Balló Áron: Liviu Maior: "Nem hiszem, hogy alkalmazzák a nemzetiségi feliratozást". = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./